Reference: A szolgalmi jog fogalma (servitus)
Reference information: (servitus), idegen dologban való jog (jus in re aliena), amelynél fogva az idegen személynek más tulajdonában levő dolgon bizonyos használati joga van, melyet a tulajdonos tűrni tartozik, vagy pedig a tulajdonos abbanhagyni tartozik oly tényt, melyhez különben tulajdonjogánál fogva joga lett volna. A Sz.-nak alávetett dologról azt mondják, hogy szolgál (servit) és innen az idegen dologban való ily jogot Sz.-nak nevezik. Az osztrák polgári tkv a szolgalmat akként határozza meg, hogy a Sz. joga által köteleztetik a tulajdonos másnak hasznára a maga dolga tekintetében valamit tűrni vagy elmulasztani. A szolgalmakra vonatkozó jogszabályok összességét, de magokat az egyes szolgalmakat is szolgalmi jognak nevezzük. A Sz.-ról adott fogalommeghatározásból következik, hogy a Sz. csak abban állhat, hogy a Sz. által korlátolt tulajdonos valamit tűrjön; ezek az u. n. servitutes, quae in patiendo consistunt, vagy abban, hogy a tulajdonos valamit ne tegyen; ezek az u. n. servitutes, quae in non faciendo consistunt; ellenben a Sz. soha sem állhat abban, hogy a tulajdonos valamit tegyen. Ezt fejezi ki a jogelv: Servitus in faciendo consistere non potest. Minthogy a Sz. idegen dologban való jog, a tulajdonosnak saját dolgán nem lehet szolgalma; nulli res sua servit, másrészt Sz. csak dolgon lehetséges, tehát szolgalmon Sz. nem képzelhető: servitus servituti esse non potest. http://www.kislexikon.hu/szolgalom_a.html SZOLGALOM ÉS KÖZÉRDEKŰ HASZNÁLAT XXXIII. Fejezet A telki szolgalom 5:160. § [A telki szolgalom fogalma] (1) Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. (2) Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon. http://www.ingatlanjog.hu/jogszabalyok/146 Telki szolgalom alapján valamely ingatlan (uralkodó telek) mindenkori birtokosa más ingatlanát (szolgáló telek) meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék [Ptk. 166. § (1) bek.]. A szolgalom olyan dologi jog, amelynek sem jogosultja, sem kötelezettje nem eleve megnevezett személy, hanem egy telek mindenkori birtokosa, függetlenül attól, hogy a telket tulajdonosként, haszonélvezőként, haszonbérlőként, bérlőként stb. birtokolja. A szolgalom természetéből fakad ezért, hogy önálló forgalom tárgya nem lehet. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_5... A szolgalom eredetileg olyan korlátolt dologi jog, amely egy telek (uralkodó telek, lat. praedium dominans) mindenkori használóját megilleti egy szomszédos telek (szolgáló telek, lat. praedium serviens) tekintetében. A telki szolgalmak két fő csoportja: a mezei telki szolgalmak és a városi telki szolgalmak. Ez utóbbi megkülönböztetés azon alapul, hogy a szolgalom építménnyel (építkezéssel) kapcsolatos-e vagy sem. A telki szolgalmak jelentős része már a posztklasszikus római jogban törvényi szolgalommá alakult. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szolgalom
| |